AZ ŐSZIRÓZSA

 

                                                                              AZ ŐSZIRÓZSA

                              " Sokszínű virága / ring, és büszkén ragyog. / Borzas feje a / vékony szárán mosolyog."

 

        Vannak emlékek, amelyek örökre belénk vésődnek. Jólesik néha előhívni "őket". Az emlékeim közül most, a fiatal január hónap egyhangú színeibe a falusi nyárvégi és kora őszi virágoskertek életteli képeit idézem. A hagymások már régen mélyen a földbe húzódva gyűjtögetik a tápanyagot, hogy kora tavasszal pompázhassanak újra. Augusztus második felében a nyár elnyílt virágai közül a szarkaláb, a tátika, a viola, a rézvirág, a sarkantyú a magjait érleli. A természet készülődik a nagy nyugalomra, de az egyre színtelenebb kertet az őszirózsák vidámmá, dekoratívvá varázsolják. Tehetik ezt, hiszen gazdag a színárnyalatuk. A fehértől, a rózsaszínen át, a piros és a lila minden árnyalatában megtalálhatók. A virágok formája egyszerű, de tömöttek is lehetnek a szirmaik.

       Azt tartják, az őszirózsa az ősz hírhozója, ami az elmúlást is hozza magával. Figyelmeztet és kérlel is a nóta: " Várjatok még, őszirózsák, ne intsetek búcsút a nyárnak! " Ilyen tájban a megfáradt őszi nap bágyadtan ballag az égen, de bennünket, embereket és a méhecskéket csalogat az őszirózsák szép varázsa. A kerti őszirózsa egyéves dísznövény, változatában és fajtákban a leggazdagabb egynyári virág faj. Kedvesek, látványosak, az alacsony, a magas, a bokros, az erős és a gyenge szárú, a telt virágú fajták sokaságában gyönyörködhetünk. A régi emlékek közül a szeretett anyósom virágoskertjét idézve még most is látom azt a pompát, amit az előkert közepében lévő ágyás nyújtott a tarka virágú őszirózsákkal. Az úton haladók közül sokan gyönyörködtek benne, aztán aki kért néhány szálat a tarka szépségekből, nem fukarkodott a Mama, szeretettel kis csokorral kedveskedett számukra. Az őszirózsa szinte nélkülözhetetlen volt a virágágyásokban, ugyanis mutatós virágaival egyik legszebb dísze még ma is a nyárvégi és az őszi kerteknek.                                                                                                                     A múlt évben végre a kerti őszirózsa is "meghonosodott" a növényeink között a városi portánkon, a madárbarát kertünkben. A járdák melletti földsávban, az illatos petúniák társaságában, illetve ott, ahol az ültetésükre megfelelő helyet találtam.

Az őszi szellő simogatva üdvözölte a mélybordó szirmú jövevényeket. Egy-egy elültetett palántából csokornyi virág fejlődött. Csak ámultam, miként tartja, ringatja magabiztosan a vékony szárán a tömött virágot.                                                                                  Amikor már néhány színes falevél a földre téved, amikor a természet ecsetje festegetésbe kezd, akkor teljesedik ki, borul virágba az évelő őszirózsa, ami heteken át színesben tartja a kertet. Napos helyre ültettem már legalább tíz évvel ezelőtt a kis bokrocskát, és mivel folytonosan utánveti magát, ma már számtalan helyen ontja a virágait a portánkon. Ritkán kell öntöznöm, mert szárazságtűrő. Terebélyes bokorrá fejlődik a nyár idején, fehér és világoskék virágokat nevel. Néhány éve egy kékeslila virágú bokorral gazdagodtam. A kis jövevény a telt, tömött virágaival fokozza a pompát.A fehér szirmúak virágai ritkábbak, a világoskékek annyi virágot hoznak, hogy a bokor leveleit sem lehet látni.Amikor a természet megágyazott, és aludni hívja a bokrokat, a fákat, az évelő őszirózsa a fagyok beálltáig gazdagon ontja a virágait. A rovarok is kedvelik az illatos, színes virágokat, úgy tartják, ahol szín van, ott valószínű, nektár is van. Nagy szolgálatot tettem tehát az őszirózsák ültetésével a pillangóknak és minden nektárral táplálkozó rovarnak, így a méhecskéknek is. Az őszirózsa szép varázsa csalogatja is valamennyiőjüket. A nyár végének és az ősznek is értékes virágai ezek a kecses szépségek.Szívesen sétálok ilyenkor a portánkon, az ősz csodálatos szépsége lenyűgöz, de az elmúlás is az eszembe jut, ugyanis az ősz az elmúlást is hozza magával. Mégis elégedetten nyugtázom, ahogyan az ősznek is, úgy az öregkornak is van varázsa, szépsége. A tekintetem újra megpihen az őszirózsák pillangócsalogató virágain, a gondolataimban a múlt kedves emlékei peregnek. Valami különös látványt nyújt minden évszak a házunk körül, a beültetett bokrok, a fák, a virágok napi csodájában lehet részünk. Eszembe jut az a bölcsesség, amit a természetben csak az öreg fák tudnak. Az élet a legszebb ajándékokat tárja felénk. Legyünk hálásak minden nap, ezt egy fa sosem feledi. Valahányszor felkel a nap, ha gyerekek játszanak körülötte, ha a madarak magas ágai közt menedékre lelve dalolnak, a fák köszönetképpen kivirágoznak. A virágok közül pedig most az őszirózsa ejt rabul, a költő a szívemből szól, miszerint: " Szeretem az őszirózsát,                                                                                                                                                                     ő az évnek utolsó csodája.                                                                                                                                                                  Szirmaival reményt ébreszt,                                                                                                                                                              simogatván sápadt napunk áldja."                                                                                Bittner Erzsó

         2019.01.