PIROS PÜNKÖSD
"Kellenének most is láng-szemű fények, hogy földünkön értse milliárd lélek a tűz-áldotta Béke szavát!"
PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE
" Piros pünkösd öltözik sugárba,/ Mosolyogva száll le a világra./ Nyomában kél édes rózsa-illat,/ Fényözön hull, a szívek megnyílnak." - írja Reviczky Gyula a Pünkösd című versében. A keresztény világ húsvét után újra ünnepre készül. Ez a jeles ünnep pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. Neve a görög pentekosztész, az "ötvenedik" szóból ered. A húsvét utáni negyvenedik nap áldozócsütörtök, mely Jézus mennybemenetelének ünnepe, az ötvenedik nap pedig pünkösd, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáramlásának emlékét ünnepli meg. Az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
( Tiziano: A Szentlélek eljövetele - 1545) A középkorban a Szentlélek eljövetelét szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyákat hullattak a magasból. Néha fehér galambot eresztettek szét a templomban. 
Pünkösd a keresztény egyház születésének az ünnepe is. Az egyház tanításában ez a nap a Szentlélek ajándéka, az Isten békessége: " Békességet hagyok nektek: az én békességemet, az én békességemet adom nektek." (Jn 14,27). A bibliai idézet Krisztus békességéről szól, ami az Ő hagyatéka a halandók számára. Azt is hirdeti: " A Pártfogó pedig Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, Ő tanít majd meg titeket mindenre, amit én mondtam nektek." ( Jn 14,26). A Szentlélek - Isten, Jézus Krisztus jóságának a folytatása ebben a világban. Pünkösd az öröm ünnepe, a népszokásban pedig a nyárköszöntés az ünnep lényege. Mint minden ünnep, ez az ünnep is üzenetet hordoz, az ember és a természet szeretetét hirdeti. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munka előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, a gyermekáldásért! Erre szolgált a pünkösd. A templomokban ilyenkor hálaadással dicsérik az Atyát, a Jézus Krisztust, mert a Szentlélek ajándékával vigasztalást, bátorítást is kaptunk. A templomokat az ünnepre feldíszítették. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok: a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. .jpg)
A legszebb csokrok az oltárt díszítették, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették. A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de a szokás egyes elemei a régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza. A már meglévő pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A lányok, az asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, a férfiak is felöltötték az ünneplőjüket, és kezdődhetett a mulatság. Számos vigadozó népszokás ( pünkösdölés, pünkösdi királyné-járás, májusfadöntés, tavaszköszöntés, lovasverseny)
fűződik az ünnephez. Ma is élő hagyomány a pünkösdi búcsújárás, ezek közül a legismertebb a csíksomlyói búcsú, a székelyek nagy ünnepe. A székelyek egy legendás csatában 1567-ben legyőzték János Zsigmond seregét, a fejedelem át akarta téríteni a székelyeket az ősi hitükből. A csíksomlyói búcsú tehát a székelyek 1567-ben kezdődött katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklat, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye. Az egyik legfontosabb Mária-kegyhely Csíksomlyón, a Székelyföld szívében, a Csíki-havasok oldalán, a Somlyó-hegy lábánál fekszik. Régen önálló falu volt Csíksomlyó, ma Csíkszeredához tartozik. Évszázadok óta híres Mária-kegyhely a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye..jpg)
A templomot XII. Pius pápa basilica minor (Kisbazilika: templomok pápától kapott kitüntető címe) méltóságára emelte 1948. január 23-án. Később ahogyan nőtt a zarándokok száma, úgy bizonyult szűkösnek a Mária kegytemplom az ünnepi szentmisén résztvevők számára. Először egy oltáremelvényt építettek a szabadtéri szentmise megtartására. Mára már az igazán gyönyörű környezetben, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben lévő Hármashalom-oltárnál ( 1996-ban épült, Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész útmutatása alapján Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezésében) a búcsús szabadtéri szentmisén több százezer zarándok vesz részt, így nemcsak a székelység, hanem az egész Kárpát-medencei és a világ más tájain élő magyarság legnagyobb búcsújáró helye lett Csíksomlyó. Felemelő és megható, amikor a több százezer zarándok az oltár előtt és körüle együtt imádkozik és énekel egy békésebb, boldogabb jövő reményében.
A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, a legények pünkösdi rózsát vittek a kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni a legényeknek. Az ünnep szimbolikus virága tehát a pünkösdi rózsa. A pünkösd színe a piros, de nem a rózsa, hanem a lángnyelv miatt. Kalandozzunk egy kicsikét a májusi kertek királynőjének előéletében! A telt virágú pünkösdi rózsa a kerti bazsarózsa egyik termesztett fajtája. A kelet-európai, szibériai, kaukázusi, kínai fagyálló szülőktől származó évelő fajták többségét Hollandiában "állítják elő". Kerti dísznövényként nálunk valószínű, a XVI. században jelentek meg. Parasztkerti dísznövényként közkedvelt volt, ma már a városokban is. Ugyan nem sok köze van a rózsafélékhez, nevüket a rózsához hasonló illatáról és virágairól kapta. A kerti bazsarózsa gyakran termesztett fajtája a telt virágú bazsarózsa, melyet szintén hívnak bazsarózsának, illetve pünkösdi rózsának. Virágzása pünkösd ünnepének idejére esik, emiatt is kapta a nevét. Frissessége, üdesége a lélek megújulását, a kert kiteljesedését jelképezi. Visszatérve az ünnepre, meditálhatunk egy kérdésen. Miben rejlik ezen ünnep szépsége, üzenete? A békességben! Ami szolgálattal, áldozattal, lemondással járhat. Továbbá reménykedem, abban is, hogy mi, emberek mindnyájan újra tudunk ezen a napon egy szívvel és egy lélekkel együtt lenni, ünnepelni! Megszívlelendő és útravalóul is elfogadhatjuk az egyik zarándoklaton elhangzottakat ( az erdélyi főegyházmegye vezetőjének gondolata) : "Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, legyünk hűek nemzetünkhöz és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz!" Fogadjuk el Reviczky sorait ma is érvényes üzenetként , a versszak bölcs gondolata minden halandó számára okulásul szolgálhat, miszerint: "Piros pünkösd, szállj le a világra, Taníts meg uj nyelvre, uj imára. Oszlasd széjjel mindenütt az éjet, Szeretetnek sugara, Szentlélek!" Bittner Erzsó - 2016 
Képek a kertünkből........
